STEFAN ZWEIG: BÚCSÚ EURÓPÁTÓL

osztrák-német-francia történelmi film, 106 perc, 2016  –  URÁNIA Nemzeti Filmszinház

A többek között Buenos Airesbe, Petrópolisba és New Yorkba kalauzoló, megrendítő erejű alkotás Ausztria hivatalos Oscar-nevezettje volt 2016-ban. Maria Schrader filmje az ízig-vérig európai szerző utolsó éveit dolgozza fel és az író halálának 75. évfordulóján kerül a magyar mozikba.

Stefan Zweig hírnevének csúcspontján, 1936-ban emigrációba kényszerült. Egyik percről a másikra elvesztette hazáját és ettől kezdve képtelen volt újra otthon érezni magát a világban. A film egy menekült története – egy hajdani menekülté, aki ma a világ egyik legtöbbet olvasott németnyelvű írója. „Úgy vélem, hogy az útlevelek és az országhatárok egyszer majd a múlté lesznek. Kétlem ugyanakkor, hogy ezt mi magunk még megérnénk.” – fogalmazza meg reményeit Európa jövőjéről Zweig a filmben, akinek Sakknovella című, nálunk legnépszerűbb írása már az emigráció éveiben született.

Bemutató dátuma: 2017.03.30.
Forgalmazó: Mozinet

URÁNIA Nemzeti Filmszinház

A nemzetközi piacon, az ős magok, és stabil hibrid magok ára, az arany árának a négyszerese. A 18 karátos arany ára 7.000 Ft/g

“Győri Győző 10 éve él önellátásban úgy, hogy mindent amire szüksége van megtermel magának. Az eladott és elcserélt feleslegből mindene megvan ami szükséges minimális készpénz használata mellett. Első róla készült filmünkben olyan információkat, trükköket oszt meg velünk amit nem igazán férhető hozzá interneten a növénytermesztéssel, állattenyésztéssel és önellátó életvitellel kapcsolatosan sem. Elhangzanak konkrét tapasztalatok a részletek és buktatók ismertetése mellett.

Riporter: Bohus Gábor”

Készítette: okofarmok.hu

“A nemzetközi piacon, az ős magok, és stabil hibrid magok ára, az arany árának a négyszerese. A 18 karátos arany ára 7 000 Ft/g (ma 2017 02.05).

Ezek szerint, ezen magok ára 28.000 Ft/g. Kérem nézzenek utána. (ellenőrzött információ, forrása Spektrum TV).

Nyíltan kijelentem, vállalva a következményeket, hogy mint magyar, a magőrző nemzet tagja, ellenállok a Monsanto és Multik tevékenységének. Szaporítom és “szétszórom” az őshonos magokat, mellőzve a hibrideket és GMO termékeket.”

Győri Győző – honlapja KATT IDE

Örökletes hajlamok, betegségek…

(forrás: Balogh Gábor – Antropozófus Gyógyászat)

„El fog jönni az idő, amikor az ilyen antropozófiai gyűlések a legfontosabb erősítőszerek lehetnek az emberek számára, és amikor onnan kijönnek, azt mondják: az egészségünket, az erőnket az életben annak a körülménynek köszönjük, hogy a tulajdonképpeni benső lényünkben, a lényünk középpontjában mindig újból megerősítjük magunkat! – Csak ha azt érzik az emberek, hogy az egyes vizsgálódásokban megadja nekik az antropozófia azt, ami egészen a fizikai testig erőteljessé és egészségessé teszi őket, csak akkor fogják megérezni az antropozófia e küldetését. És akik ma antropozófiával foglalkoznak, azok tekintsék magukat úttörőknek az antropozófia mint életerősítő szempontjából! Csak akkor lesz igazi az antropozófia, és csak akkor szerezhető meg a helyes ellenállás mindazzal szemben, ami ma oly sokféleképpen életgyengítő hatású.

Végezetül még valamire felhívnám a figyelmet. Nincs, amit manapság gyakrabban emlegetnének, mint az „örökölt hajlamok” kifejezést. Aki ma az „örökölt hajlamok” kifejezést nem veszi a szájára minden héten legalább háromszor-négyszer, tekinthető-e az művelt embernek? Egy művelt embernek mindenképp tudnia kell legalább azt, hogy a tudós orvostudomány már megállapította, mi számít az emberi életben örökölt hajlamnak. Aki nem mondja olyankor, amikor ez vagy az az ember nem tud mit kezdeni saját magával, hogy az illető örökölte az erre való hajlamot, az nem is művelt ember, hanem valami egyéb, és ezek között az egyebek között talán egy antropozófus. Itt kezdődik az, amikor a mai élet tudománya nemcsak elméletileg jár tévúton, hanem már az életben is kezd kárt okozni. Itt van a határ, ahol az elmélet közel kerül a morálishoz, ahol már immorálissá válik az, ha téves elméletet állítanak. E téren az életerő, az életbiztonság éppen attól függ, hogy a valóságot ismerjük meg. Mert aki a helyes szellemi szemlélet alapján megerősíti, erőteljessé teszi magát a lelkében, egy életelixírhez juttatván magát, az mi mindenre lehet képes!

Amik öröklődés útján kerülnek az emberbe, azok a fizikai testben, vagy legfeljebb az étertestben történő öröklődések. De a helyes életszemlélete folytán egyre erősebbé és erősebbé teszi magát az ember a tulajdonképpeni benső lényében, és legyőzheti azt, ami örökölt hajlam benne, mert a szellemi, amennyiben a helyes módon működik, képes arra, hogy a testit kiegyensúlyozza. Aki azonban a maga szellemi benső lényében nem erősödik meg, aki azt mondja: a szellemi csak a testiség produktuma, az – mivel nem rendelkezik erős bensővel – ki van szolgáltatva az örökölt hajlamoknak, és nála ezek károsan fognak érvényesülni.

Egyáltalán nem csoda, hogy amit ma örökölt hajlamoknak neveznek, annyira félelmetes hatású, mivel elhitetik az emberekkel az örökölt hajlamok erejét, és elveszik tőlük azt, ami ellene hatna. Kinevelik az örökölt hajlamban való hitet, és azután a szellemi világszemléletű embertől is elveszik a legjobb harcmódot az örökölt hajlam ellen. Kitalálják az örökölt hajlam mindenhatóságát, és ezáltal lesz hatása. Nemcsak hamis nézetek vannak erről, ami életellenes és kicsavarja kezünkből a fegyvert, hanem itt egy olyan elmélet kezdődik, ami teljességgel materialista világszemléleten alapul. Itt kezd belejátszani a materialista világszemlélet a morálisba, ami nem csupán elméletileg hat tévesen, hanem már immorális is. Ez nem intézhető el azzal, hogy pusztán azt mondjuk: Akik ilyen állításokat tesznek, azok tévednek. Nem kell túl szigorúan megróni azokat, akik ilyen elméleteket felállítanak.

A tudomány egyes képviselőit itt sohasem szabad megsérteni, akiknek ez a véleményük; jóindulattal megérthető ez úgy is, hogy nekik ilyen tévedésekhez kell jutniuk. Mert egyikük nem tudja magát kiszakítani a tudományos tradíciókból; a másiknál is megbocsáthatónak találhatjuk, mert van felesége és gyereke, és talán fonák helyzetbe kerülne, ha nem az uralkodó szemléletekhez igazodna. – Az egészre mint korjelenségre mégis fel kell hívnunk a figyelmet, mivel itt a tudomány nemcsak téves elméleteket kezd terjeszteni, hanem olyan, az életet szolgáló eszközöket vesz ki az ember kezéből, amelyeknek szellemi világszemléletként erővel kellene megtölteniük az életet, és amelyek egyedül képesek arra, hogy azzal a hatalommal szemben, amelynek egyébként le kellene győznie az embert, vagyis a fizikaisággal – felvegyék a harcot. Ez a fizikaiság csak addig ellenállhatatlan hatalom számunkra, amíg nem alakítunk ki a szellemiségünkben valamilyen erőt vele szemben. Ha kialakítjuk ezt az erőt magunkban, akkor felnő bennünk egy harcos bármiféle fizikaisággal szemben.”

Rudolf Steiner
GA116

“Intelligencia a négyzeten”

Az “Intelligencia a négyzeten” vitaműsorban Stephen Fry író, színész és televíziós személyiség mondja el véleményét a Katolikus Egyházról. A vita címe “Vajon a Katolikus Egyház, a jó ereje-e a világban?”.  A közönség többsége a vita végén, a téma ellen szavazott.

Western European Countries:

Decadence, lost culture, lost practical thinking, lost reality, (spiritual) materialism, lost political culture, lost history knowledge, lost common sense, hypocritism.

Still colonialism, still exporting western “democracy”, still exporting weapons, still the same (economic) lies.

But we will always remember, we will never forget…

The Center:
Hungary, Poland, Czech Republic, Slovakia

Tordy Géza mesél idióta instrukciókról és katasztrofális magánéletről

SZTANKAY ÁDÁM interjúja  origo.hu

“Az ad idióta instrukciót, aki képtelen alkotótársának tekinteni a színészt. A jó rendező szabadságot ad a színésznek ahhoz, hogy a színész magából kiindulva tolmácsolhassa a szerző üzenetét. A jó rendező abból építkezik, ami a színészből fakad.”

“Mikorra nőtt fel?
Talán mostanában. A finisre muszáj.”

“Mi építi fel a színészt?
Eleinte a hiúság vezeti, jó esetben a kíváncsiság lesz meghatározó. Ám egy színész esetében fontos, milyen közegben kérdez rá az élet – egy-egy emberi karakter, a történések, reflexiók – értelmére. Milyen társaságban próbál válaszokat fogalmazni. Hamlet azt mondja: a színész tükröt tart a természetnek. Ám a színésznek nem mindegy: kinek a tekintetéből kap visszajelzést alakítása minőségéről. Várkonyi egyetlen pillantása hosszú elemzéssel felért.”

“…mivel tölti így, felkészülten az estéket? Borozgat, mereng a múlton?
Kis whisky jöhet, de a szétcsúszást nem kedvelem. Esténként most egy amerikai történész munkáját olvasom. Évekig élt Oroszországban, megtanulta a nyelvet, titkokat fedett fel. Leninről írt könyvéből kiderül, hogy Sztálin az összes gazemberségét tőle tanulta. Lenin – nemzedékek példaképe. Na, szép. Múltkor A martfűi rémet néztem meg Szakács Györgyivel, aki a világ egyik legjobb jelmeztervezője. Jót dumáltunk vetítés után. Ami a filmet illeti: rendesen megcsinálták, de a téma borzalmas. Voltak pillanatok, amikor oda sem bírtam nézni. De hogy ne csak nyafogjak: nemrég katartikus élményben is részem lehetett.

Mely műfajnak köszönhető?
A Barcelona–PSG visszavágónak. Azt a meccset Shakespeare is írhatta volna.”

Teljes interjú: katt ide

fotó: MOKÉP