Közép-Európa Konföderáció – A szív szövetsége nyugat és kelet között: Milyen volt a három pólusú Európa 100 évvel ezelőtt?

– Nyugat-Európa képviselte a “testet”, ahol a gazdasági-anyagi élet a legfontosabb.

– Közép-Európa képviselte a “lelket”, ahol az állami-jogi élet a legfontosabb.

– Kelet-Európa képviselte a “szellemet”, ahol a vallási-szellemi élet a legfontosabb.

Rudolf Steiner, Bécs, 1922. június 8.
„Ha meghallgatjuk a művelt angolokat, akik Európáról, Közép-Európáról, és különösen a Közép-Európában bizonyos irányban oly sokáig hangadóvá vált Németországról nyilatkoznak, úgy rendszerint körülbelül a következőket mondják, szóbelileg is, és az irodalomban is. Nálunk Angliában minden bizonyos demokratikus alapokon nyugszik. Az egyes ember nagymértékben beleszól mindabba, ami a szellemi, de úgyszintén a gazdasági életben történik. Az egyén kezdeményezésére van bízva a közügyek nagy része. De ha átnézünk Közép-Európára – egyáltalán nem akarom most azt állítani, hogy ezek a nézetek mindenben igazak, hanem csak jellemezni akarok egy általános véleményt -, megfigyelhető ott bizonyos autokrácia, valamilyen bürokratikus elv érvényesülése az igencsak alapos hivatali tisztviselők útján, akik az állami élet központjából előírják, hogy minek kell történnie az emberek konkrét viszonyaiban. Itt mindig szigorúan kihangsúlyozzák, legalábbis a háború előtt, a központosító, a többé-kevésbé autokratikus elvet.

Ha azután a pillantásunk tovább halad kelet felé, akkor tulajdonképpen ugyanezt a gondolkodásmódot folytatva azt mondhatjuk: Továbbmenve keletre már nem egyszerűen autokráciát találunk, hanem egyfajta patriarkális autokráciát, ami nemcsak azáltal érvényesül, hogy mindenben a kormányzást végző személyek parancsolnak, hanem egy vallási impulzus által is, oly módon, hogy azt, amit az emberek itt a Földön tesznek, szellemi, természetfeletti hatalmaktól és lényektől is elrendelve érzik, akiknek impulzusait felveszik érzéseikbe.

Egy ilyen megállapítás mögött mindenesetre valami nagyon fontos rejtőzik, ami belejátszik a jelen minden társadalmi formájába. Azt mondhatjuk: minél nyugatabbra megyünk, annál szorosabb kapcsolata van az embernek egész gondolkodásában és érzületében azokkal a dolgokkal, amelyeket végez. A gazdasági ügyek tekintetében ez a legalapvetőbb jellemzőnek tűnik. Nyugaton úgy hajtja végre az ember azt, amit a gazdasági életben el akar érni, hogy ténylegesen behatol mindannak részleteibe, amire irányul. Személyes, közvetlenül személyes viszonya van az élet külső dolgaihoz.”

forrás: katt ide

 

Advertisements

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s