Ezt tanultam egy év alatt románként, míg a magyarok között éltem (forrás: marosvasarhelyi.info)

Ha egy nacionalista vagy, aki alig várja, hogy gyűlölettel dobáljon, akkor meghívlak, hogy ismerd meg azokat az embereket, akiket “székelyeknek” hívunk. – kezdi bejegyzését Sever Ioan Miu, aki a Vice-on publikálta, milyen volt számára magyarok között élni.

Mint Bukarestben született és nevelkedett, tudtam Székelyföldről néhány utazásom során. Több tucat barátom volt Erdélyből, amelyek közül néhányat minden nyáron meglátogattam. Írtam és beszéltem másoknak arról, hogy milyen jól megértik egymást az etnikumok Erdélyben. Viszont nem tudtam, hogy milyen ott élni. Egészen 2015 szeptemberéig, amikor is rábukkantam egy hirdetésre egy román újságban. Szerkesztőt kerestek Kovászna megyébe.

A fővárost addig csak nyaralások alkalmával hagytam el, viszont abban az évben, 34 év után Sepsiszentgyörgyre költöztem. Csendes utcákat találtam, hideg tavaszokat és magyarokat. Jókat, rosszakat, de magyarokat. Méghozzá sok magyart. A közel 40.000 lakós városból 73% magyar. A románok kevesebb, mint 21%.-át képezik a városnak. Hasonlóképpen Kovászna megyéhez, Hargita megyében a magyar lakosság aránya még nagyobb (körülbelül 85% magyar). Együtt véve kelet Maros megyével, főként Hargita és Kovászna megye formálja a nem hivatalos Székelyföldet. Leginkább a magyar pártok támogatják azt az elképzelést, miszerint a mostani székelyek a magyarok főágát képezik, akárcsak az Olténiaiak a románok számára. A vélemények megoszlanak, ugyanis egyesek úgy vélik, hogy magyarok és székelyek is, míg mások csak magyarnak vallják magukat, és vannak, akik székelynek vallják magukat.

Mivel elég félénk természetű vagyok, kellett kis idő, míg kapcsolatot mertem létesíteni a munkahelyen kívül is, és míg Sepsiszentgyörgyöt az otthonomnak tudtam hívni. A kifejezés, melyet hol Sepsiszentgyörgyön, hol Bukarestben használtam. Amikor vissza kellett mennem néhány hónapja a fővárosba, egészségi problémák miatt, vágytam a magyar szó hallatára. Arra a magyarra, amely a Sepsiszentgyörgyön való tartózkodásomkor, időnként nem sok jót ígért.

Mint azt már korábban is mondtam, Sepsiszentgyörgyön a románok kisebbségnek számítanak. Ha az ember román nyelvet akar hallani, akkor kevesebb, mint egy óra alatt elmegy Brassóba. Csíkszeredában 17% román, míg Székelyudvarhelyen kevesebb, 3%. Mindezek ellenére, találkoztam olyan román emberekkel, akik magyarok között éltek, és hiányukat fejezték ki az adott városra.

Hogy miért? Mert olyan dolgokat tanulhatsz, amelyekre addig nem is gondoltál, és amelyeket én is megtapasztaltam a másfél év alatt, míg magyarok között éltem.

A székely egy főtt pityóka, melynek hideg a héja

Felforralod a pityókát és beteszed egy fazékba, melyben a víz jéghideg. Néhány percen belül kiveszed. Milyen? Hideg a külseje, forró a belseje. Nagyjából ilyenek a székelyek első találkozásra. Udvariasak, tartózkodóak, csendesek. Talán még félénkek is. De ha megismerjük őket, a legjobb barátoddá is válhatnak.

Tény, hogy mennyire latinosak tudnak lenni a székelyek. A dudálástól kezdve, az egymásnak való integetésig, a gesztikulálásig, mikor egy ismerőssel találkoznak az utcán, vagy a hangos társalgásnak a teraszokon, sörrel vagy sör nélkül a kezükben.

Megvan a saját tered, amellyel Bukarestben csak néha rendelkezel

Nem számít, hogy mennyire vagy diszkrét, vagy udvarias, amikor egy étteremben vagy, megtörténhet, hogy meghallod a szomszéd asztalnál ülők beszélgetését. A probléma akkor szűnik meg, mikor tudod, hogy egyáltalán nem ismered a nyelvet, amelyet beszélnek. Ha baráttal vagy, és rajtatok kívül mindenki magyar, jobban tudsz koncentrálni a saját beszélgetésetekre, viszont ha csak egyedül vagy, akkor nyugodtabban tudsz gondolkodni és írni.

Egy másik Romániában érzed magad

A többségük nem örvend december 1-nek, viszont hagyják, hogy teljes békében, nyugodtan megünnepeld a napot, túl azokon a meséken, hogy “terroristákat” ítéltek el néhány petárdáért. Mint két Románia, annyi különbséggel, hogy az egyikben a DNA, a másikban az RMDSZ vezetői értelmezik, nyomkodják az etnikai gombokat. Eltekintve a politikától, egy olyan Romániáról van szó, ahol a magyart beszélik tökéletesen, és nem a románt. Nem fogok kitérni arra, hogy hogy (hogyan nem) tanítják a románt a székelységnek, viszont attól eltérően, olyan 18 évet betöltött székelyekkel beszéltem, akik tudnak románul, mivel románokkal vannak kölcsönhatásban.

Egy olyan Románia, amely túlnyomórészt katolikus/protestáns, de egy jelentős részt ortodox is. Egy Románia, mely egy kicsivel tisztább, viszont ahol télen könnyebben eltöröd a lábad a jégen. Végül, de nem utolsó sorban, egy olyan Románia, ahol a nap végén, minden rosszat ellehet mosni egy jó pohár pálinkával, melynek kíséretében zsíros kenyér és pityóka áll.

Finomabb, jobb étel

Hogy a magyar nők – különösen a ducik és szépek, mondja, a köznyelv – jobban főznek, mint a román hölgyek, ezt nem tudom. Tény az, hogy ha hagyományos ételt akarsz enni magyarok között, a magyarok között tökéletes. Félretéve a kürtőskalácsot, amelyet nem tudsz akárhol megvásárolni. Én a mindennapi ételekre akarok kitérni, beleértve az úgynevezett román ételeket, mint a túros puliszka, a bab, vagy a töltött káposzta. Nem véletlenül vannak a legismertebb töltött káposzta fesztiválok (a Google szerint) Parajdon, Székelyföldön és Szalontán. Településeken, ahol a többség magyar nemzetiségű.

Ha akarod, ha nem, tanulsz

Sok mindent lehet tanulni Székelyföldön, de a legnyilvánvalóbb a magyar nyelv. Egy olyan nyelv, melynek nyelvtana nagyon furcsa. A szókincs nagyon változatos, illetve a nyelveink között nagyon kevés a közös szó, mint például a pahar (pohár) és muncă (munka). Kitérve a munkára, a magyarok mindig is előnynek fognak számítani a munkáltatóknak. Munka után, Sepsiszentgyörgyön az üzletekben tudsz románul vásárolni. – a legtöbb eladó, taxis tud románul beszélni. Az egyetlen magyar szó, amelyet jobb, ha ismersz az a köszönöm. Azonban egy másik hasznos szó a szeretlek. És ha már kitértünk a hölgyekre, küldhetsz üzenetet, székely rovásírást használva, amelyet balról jobbra haladva írsz meg:

marosvasarhelyi.info

Ugyancsak ebben a témában érdemes megemlíteni a kevert nyelv használatát. Néha a románok is használnak magyar szavakat, amikor beszélnek, viszont magyaroktól is hallottam román mondatokat, miközben magyarul beszéltek. Beleértve ezt a viccet is, ahol két székely próbál románul beszélni a vasútállomáson:

-Trenul de Brețcu a plecat-e?
-A!

Okosabb vagy

Az online újságok a klikkekből élnek. A látogatások csinálnak a legkönnyebben a sz*rokból egyszerűsített, negatív véleményeket. Az ilyen internetes butaságok válnak a legkönnyebben eladhatóvá. Úgy vagyunk felépítve, hogy folyton féljünk azoktól az emberektől, akiket nem is ismerünk, és ebben az értelemben a románok többsége nem ismeri a magyarokat. A nyelvi korlátok miatt, könnyű úgy lefordítani a magyar politikusok beszédeit, hogy az eltérjen, és másként hangzón, mint a valóságban. Plusz, egyes dolgokat úgy is le lehet fotózni, hogy ne lássuk a teljes képet.

A zászló, amely nincs kitűzve a városháza tetejére, azzal az ürüggyel, hogy ott egy villámhárító van. Az, ami a sajtóban megjelenik, már az alábbi címmel van ellátva: “A román zászló, mely be van tiltva Sepsiszentgyörgyön.” Viszont, ha Sepsiszentgyörgyön vagy, egy 5 perces sétával a főtérig, észreveheted, hogy ott van a zászló, a helyén, a földszinten, amelyhez már a sajtó nem vette a fáradságot, hogy lefényképezze.

A magyar nők… (kitöltendő)

Mivel kizárólag két kapcsolatom volt magyar hölgyekkel, melyek közül az egyik távoli, és a másik nagyon rövid, csak annyit tudok mondani, hogy szépek. Hogy szebbek-e mint a román hölgyek? Igen. Nem azért, mert jobb fizikai tulajdonságokkal rendelkeznek, hanem azért, mert a rejtély és elérhetetlenség még vonzóbbá teszi a nőket. Vagy, mert egy olyan félénk, mint én, köszönhetően az eltérő anyanyelvnek – és látván őket egymás között beszélgetni – kiegészíti azt a bizonyos elérhetetlenséget.

Magyarok között még emberebbé válsz

Még nacionalistább, sovinisztább és intoleráns leszel? Lehet így is. De válhatsz még toleránsabbá, kíváncsibbá és megértőbbé. Megérted, milyen szerepet tölt be az ortodox templom, amellett, hogy pénzt szippant be – a szerepét, hogy megvédje az identitást. Megérted, hogy hogyan is működik a nacionalizmus és, hogyan használható – beleértve a sör árusítását is. És megérted, hogy miért érzik fenyegetve magukat a magyarok – mivel, többek között kisebbségben vannak.

marosvasarhelyi.info

Advertisements

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s