Az alapjövedelem egy veszélyes formáját etetnék meg az emberekkel

A napi sajtóból kiragadott aktuális hír után kicsit lejjebb a lehetséges megoldásokról is olvashattok “aktuális” nemzetközi példákkal fűszerezve, amit persze már nem mutatnak be a mainstream mediákban… Nem véletlenül…
FF

“Az alapjövedelem egy veszélyes formáját etetnék meg az emberekkel

A Szlícium-völgy a rossz típusú alapjövedelmet próbálja lenyomni a közvélemény torkán – véli Leonid Bershidsky, a Bloomberg szerzője. Szerinte az univerzális alapjövedelemnek sokkal inkább egy aktív elosztás eredményének kellene lennie, mintsem egy erőforrásokra kivetett adónak.

Bershidsky szerint a 33 éves Mark Zuckerberg Facebook-vezértől a 90 éves Nobel-díjas közgazdász Vernon Smithig egyre többen állnak be az univerzális alapjövedelem mögé, amely Bershidsky szerint az amerikai politika fősodrába is be fog kerülni hamarosan. A Bloomberg szakszerzője azonban úgy véli, az amerikaiaknak az alapjövedelem egy veszélyes fajtáját próbálják eladni, ami inkább hasonlít egy erőforrás bérléséhez, mint egy társadalmi konszenzus eredményéhez.”

Teljes cikk: napi.hu

 

A következő írás a Menedzserkalauz .hu weblapon talaható:

(részlet)

(az alapjövedelem) KRITIKÁI – KRITIKUSAI

Igen sokan és sokféle módon beszélnek és gondolkodnak az FNA bevezetésének hatásairól és lehetőségéről. Ez az intenzív együtt gondolkodás nem csak magyar szakmai körökben zajlik, hanem külföldi szakmai műhelyekben is elemzik és igyekeznek megfejteni azt a kérdést, mi is történne akkor, ha az FNA bevezetésre kerülne.

Ha megfigyeljük az ezzel kapcsolatos vitákat, akkor lassan már olyan kezd lenni, mint egy vallásháború, amiben mindenki a maga hitének igazságát igyekszik a másikra ráerőltetni. Igazán üdítő kivétel az, amikor egymást meghallgató és a másik véleményére nyitott emberek gondolkodnak együtt, de szerencsére erre is van számos példa.

Egy biztos, ez a vita, ahogyan az a vallásháborúkban lenni szokott, szélsőséges vélemények kifejtéséhez vezetett és a vitázók egy nagyon fontos körülményről többnyire megfelejtkeznek.
Arról, hogy az ember nem egy egységes és minden esetben azonos módon viselkedő lény. Az tény, hogy minden ember rendelkezik egy bizonyos kreativitással, és ezt a maga életkörülményei és szándékai szerint fel is kívánja használni. De a születés, a családi körülmények, az iskolázottság, és az eltérő szociális környezet és még számos hatás bizony nagyon erős befolyással van erre.

 

(az alapjövedelem) FORRÁSAI

Az alapjövedelemnek számos megoldási javaslata létezik és ennek megfelelően a forrásoknak is igen széles választékát kínálják a közgazdászok és az FNA hívei.
Egy biztos, hogy a fedezet egy részét azt az állami adóbevételekből kell előteremteni, azok számára, akik egy adott pillanatban nem dolgoznak, akár betegség vagy egyéb más okból kifolyóan. Ez történhet úgy, hogy a jelenlegi adóbevételeket átcsoportosítják, vagy úgy, ahogyan azt a belga Marc A. Meuris „Proposal for a European Basic Income. A European Basic Income Allowance (BIA) – as a solution for the social unification of Europe” című dolgozatában javasolja, amikor egy erre a célra bevezetett új jövedelem adó típusú Basic Income Tax-ot vezetne be.

Akármelyik megoldást is választja egy ország, az biztos, hogy az FNA jellegű alapjövedelem jelentős mértékben hat a költségvetés szociális és munkaerő piaci támogatási kiadásaira, hiszen ha jól átgondoljuk, akkor

– helyettesíti a munkanélküli támogatási rendszert,
– helyettesíti a munkabér támogatási rendszereket,
– helyettesíti a szegény sorsú családok támogatási rendszerét,
– helyettesíti az iskolai támogatások rendszerét,
– helyettesíti a szakképzési és felnőttképzési támogatások rendszerét, – helyettesít minden egyéb szociális támogatást,
– helyettesíti a gyermekek iskolakezdési és tanulmányi támogatását, – helyettesíti az állami nyugdíjat,
szükségtelenné teszi a munkahely teremtési támogatásokat.

Leegyszerűsítve drasztikus mértékben lecsökkenti a költségvetés szociális kiadásait, ami nem kis tétel, hiszen ezek az EU-n belül az egyes országokban átlagosan a költségvetési kiadások 30 %-át jelentik. Az európai szándékok és tervek szerint egyébként is az FNA elsősorban egy szociálpolitikai eszköz lenne, aminek, a német szakemberek által végzett számítások szerint, egyrészt megvan a fedezete és ezen kívül sokkal kevésbé bürokratikus, mint a jelenlegi EU tagországokban működő szociális ellátó rendszerek. Ami már önmagában egy nagy eredmény lenne.

Ugyanakkor az elemzők egy része hajlamos elfelejtkezni arról, hogy azok számára, akik ma dolgoznak, az FNA fedezetét a munkaadójuk fizeti be az FNA kasszába. Ugyanis ha egy alkalmazott az FNA bevezetése előtt 100 egységnyi pénzt keresett, akkor az ő jövedelmének nem szabad változnia az FNA bevezetése után sem. Egy rendszerben, ahol mondjuk az FNA mértéke 25, ezt úgy lehet elérni, hogy a munkaadók egy ÁFA jellegű adóban befizetik a 25 egységet, és csak 75 egységnyi fizetést adnak a munkavállalónak. A 25-öt ugyanis, mint FNA megkapja.

Ez az adórendszer egyszerű átalakításával könnyen megoldható és egyben azt is jól mutatja, hogy azok, akik dolgoznak, nem jelentenek terhet a költségvetés számára. Vagyis az állam csak a munka nélkül élőknek, a nyugdíjasoknak, ill. más szociális módon rászorult embereknek fizet a költségvetés terhére.

Az FNA mértékének meghatározása egy külön kérdés és szintén sok vita tárgya. Egy biztos, hogy mértéke minden országban más és más kell legyen, hiszen az FNA összege csak egy ország gazdasági teljesítményével arányosan határozható meg és nem kívánságok vagy elvárások alapján. Csak azt tudjuk szétosztani, amit megtermeltünk. Éppen ezért jó lenne, ha egy olyan összeget sikerülne meghatározni, ami nem túl magas, de ugyanakkor nem is túl alacsony. Mert ha esetleg túl magasan kerülne meghatározásra, az csökkentheti a munkavállalási kedvet, viszont ha túl alacsony, akkor nem szolgálja azt a szociális célt, amit kellene.
Egy jól meghatározott szinten, egy optimális összeg esetében viszont meg lehetne őrizni a munkavállalói kedvet. Ekkor az FNA azon túl, hogy megvédi az embereket attól a stressztől, ami esetleg munkájuk elvesztésekor, vagy egyéb probléma esetén ma jellemző, abban is segíthet, hogy az emberek valóban elkezdjék azt csinálni, amit szeretnek, azt, amihez kedvük és indíttatásuk van. Ez pedig csak egy közösség javára lehet.
Akit egyébként a számok érdekelnek, azoknak javaslom, hogy keressék azokat a tanulmányokat, melyek erre vonatkozóan készültek Európa szerte.

AZ FNA-HOZ KAPCSOLÓDÓ KEZDEMÉNYEZÉSEK

Az ország sikeréhez és ahhoz, hogy egy egyébként jó és hasznos kezdeményezés bevezetése ne az import növekedéséhez és az ország további eladósodásához vezessen olyan új és innovatív megoldásokra van szükség, melyek a forint szabad konverzióját szabályozni, esetleg korlátozni tudják. Ha életben akarunk maradni és szabadok akarunk lenni, akkor mindenkinek minden téren azon kellene gondolkodnia, hogy mit is kellene tenni annak érdekében, hogy a magyar államadósság ne növekedjen tovább.
Néhány barátunk egy igen izgalmas és kreatív eszmefuttatásában egy olyan koncepciót fogalmazott meg, mely jelenleg is létező eszközök együttes használatával és egy kis szervezéssel együttesen képes lenne korlátozni a jegybanki devizaalap felesleges elköltését, és eközben egy jövőbe mutató gazdasági fellendülést és szociális biztonságot hozna létre.

Az idea, erős szálakkal kapcsolódik az FNA kezdeményezéshez, mert ez az egyik pillére, de ugyanakkor a leírt program nem az FNA egyik változata, hanem annál jóval több és hatásában sokkal tágabb kört ölel fel. Az FNA bevezetésének az a módja, amit ő javasol, egyrészt hat az államadósságra és ráadásul csökkentené azt, megnövelné a foglalkoztatottak számát, és segítene a munka alapú társadalom víziójának megvalósításában is. Persze ez most úgy hangzik, mint egy csodaszer, de ha csak arra gondolunk, hogy az FNA a helyi pénzek – pénzhelyettesítő eszközök – ideájával lett összeházasítva, akkor talán már érzik a kedves hallgatók, hogy ebben az ötletben van valami!

Nem célom, hogy ezeket a gondolatokat most itt elmondjam és az izgalmas elképzeléseket bemutassam, hiszen erre bizonyára lesz megfelelő alkalom és lehetőség. Én most csak arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy az itthon is gyakran tapasztalható, sokszor végtelenül hosszú és örökösen csak a saját gondolatokat ismételgető és a másikat meghallani képtelen viták helyett, talán nem lenne értelmetlen az energiát ilyen vagy ehhez hasonló innovatív és új módszerek kitalálására és megfogalmazására fordítani. Mert ez sokkal többet hoz, mit egy meddő és parttalan vita.

Tovább: menedzserkalauz .hu

 

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s